Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Testületi szemelvények

2011.02.26

 

Szemelvények a testületi ülésről
A legutóbbi testületi ülésen rengeteg napirendi pont volt, sőt az „Egyebek”-ben is akadt téma bőven. Talán ezért nem tűnt fel sokaknak, hogy két meghirdetett ki is maradt a programból. A helyi újság szerkesztője nem jelent meg, míg Ijjas Gizella művelődés-felelős adós maradt a 2011-es munkatervével.
Az utóbbi témakörnél maradva, azért képviselőként a helyi újságból arról értesülhettem, hogy a március 15-i ünnepség március 11-én délelőtt, az iskola tornatermében, diákok előadásában lesz kipipálva. Mikor erre az „érdekességre” rákérdeztem, a válasz az volt, hogy ez az ünnepség az, melyre nincs érdeklődés(?), illetve csak a fellépő gyermekek szülei kíváncsiak erre, kivéve persze pár embert… És amúgy is, mindig az iskolások adják a műsort, hagyományosan, így aztán az iskolai helyszín is magától értődik (teszem hozzá: a délelőtti időpont meg pláne)…
Nem tagadom, sokat kérdeztem. Talán ezt nem kell szégyellnem. De én is kaptam egy kérdést, ami nem tagadom, meglepett. Ezt Márok Csaba polgármester úr tette fel nekem:
- Bán Balázs képviselőtől kérdezem, hogy beszélt-e a falugyűlés előtt Horváth Bélával?
- Igen, beszéltem. A tanár úr eljött hozzánk szombaton. Ugyanis családfakutatást végez, és talált egy esetleges közös pontot családjaink között. De megtudhatom, miért kérdezi ezt a polgármester úr?
- A legutóbbi testületi ülésen hasonló kérdéseket tettél fel, mint Horváth Béla a falugyűlésen. Sőt, még a sorrend is hasonló volt Kovács István Mikulásnagykövet támogatásával, és a 2011-es ünnepségek Előkészítő Bizottságának megszüntetésével kapcsolatban. De zárjuk rövidre ezt a kérdést.
- Nos, a párhuzamot több okból is meglehetősen furcsának érzem…
És megdöbbenve érzem furcsának azóta is. Hiszen, hogy is van ez? Beszámolási kötelezettséggel tartozik egyik ember a másiknak arról, hogy kivel, mit beszélt? Az nem lehetséges, hogy hasonló dolgok foglalkoztatják az egyes embereket? És nem lehetséges az, hogy személyek önállóan is hasonló következtetésre jutnak, egymástól teljesen függetlenül? Viccesen jegyeztem meg testületi után pár embernek, hogy „vigyázzatok, mert gyanússá váltok ti is, mivel ma velem beszéltetek, és amit holnap közöltök majd, az biztosan tőlem, az én felbujtásomtól származik”. Szomorú, hogy ide jutottunk 2011-ben…
A hivatalos honlap kérdése is végre napirendre került. Ám a helyzet semmit sem változott. Felháborodást keltett, hogy úgy fogalmaztam: „ez egy szégyen-torzó az interneten”, amit egyébként továbbra is fenntartok. És a legnagyobb gond az, hogy semmilyen garancia nincs arra, hogy változna ez a helyzet. Nincs például számonkérhető felelőse az információ-áramlásnak, így aztán várhatjuk, hogy aktuális és friss legyen hivatalos website-unk… Úgy látom, hogy továbbra is, mentsvárként, a Mezőhírre kell támaszkodnunk. Köszönet érte a szerkesztőnek, Horváth Lászlónak!
Először számoltak be önkéntes tűzoltóink a testület előtt. Igaz, ami igaz: az évi 100.000 Ft-os pénzbeli támogatás nagyon kevés. Az önkormányzat azért ezen felül is hozzájárul a költségeikhez (benzin, garázs), és így teljes a kép. Lánglovagjaink szenzációsan teljesítenek, amiért Vizi Ignácéknak hálás köszönettel tartozunk!
Ha már a támogatásoknál tartunk, Kovács István sportprogram-szervező a civil szervezetek és szerveződések 1.000.000 Ft-os támogatási alapjából részesülhet majd. Kérelmét a Pénzügyi Bizottság is támogatta.
Végezetül a községünk névváltoztatásának dilemmájáról szólnék. Végre testület elé került konkrétan a téma, igaz a napirendre most sem jutott fel. Hárman szavaztunk mellette, hárman ellene, egy tartózkodással. A magam részéről elmondtam, hogy ez évben most vagy soha alapon egy történelmi helyzet van a 200 éves évforduló kapcsán. Ebből az ügyből, mely tizenöt éve húzódik, pénzügyi kérdést nem szabadna kreálni. Úgy gondolom, ha most nem lépjük meg a névváltoztatást, akkor az alkalmat elszalasztva a mi életünkben ez már aligha valósulhat meg. Véleményem szerint tartozunk azzal, hogy kiköszörüljük azt az igazságtalanságot, amit 1951-ben az akkori diktatúra elkövetett Hercegfalva és a hercegfalviak ellen. Készséggel elismerem, hogy ezzel a témával sajnos sebeket is feltépünk, ám el kell fogadnunk, hogy ez is történelmünk része, melyet meglátásom szerint nem tagadhatunk meg. Az idő múlik, a névváltoztatásra pedig egyre kevesebb  az esély.  
 
Bán Balázs, képviselő 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.